2010. november 16., kedd

Rendörség

Délelött a lányok kint alszanak az udvaron, most is, ilyenkor próbálom behozni a háztartás lemaradásait, maileket, telefonokat intézni, stb.
Tegnap kopognak, 30as fickó áll a küszöbön, civilben, hogy jó napot, rendörség. Itt volt dolgom a házban és hátul voltam, ott van három kisbaba a babakocsiban.
A maga gyerekei? (utólag mondta a szomszéd, hogy ö volt a kapuban, töle kérdezte tudja-e kié a három gyerek)
Mondom, igen.
Mit csinálnak kint? Mire én: alszanak.
Mindig kint hagyom öket? Igen.Nem szoktam kinézni rájuk?
(agyam felforr, gondolom magamban, nem, csak egy héten egyszer megyek ki hozzájuk, grrrr....!!!!!!!!!!!)
Mondom persze kulturáltan tovább, dehogynem, minden 10 percben kint vagyok megnézni öket.
Hát ö hátul volt és megnézte öket.
Mondom és? Alszanak? Hát ö nem keltette fel öket. (szerencséd haver!)
Aszongya tudom-e igazolni magam, hát erre már röhgtem, mondom, jöjjön be, persze, igazolvány, köszöni és ment.
Hümm.
Kicsit túlaggódják a szerepüket a bécsi rendörök? Vagy legyek hálás, hogy mindenre odafigyelnek?

2010. november 15., hétfő

Pár új kép

                                               Ezt nem tudom megunni nézni:-)
                                              Hajkorona-Séróbáró I.
                                                Hajkorona-Séróbáró II.
                                              Csibepihe-:-)
                                             Egyfomában
                                               Filmsztármosoly
                                             Olyan mások mindhárman
                                             Ìgy szeretik egymást
                                                  Csapatmunka


                                            Hosszas bohóckdás után sem sikerült elkapni öket úgy, hogy idenézzenek
                                                Játék ketten
                                                   Játék egyedül
                                                   Futok, rohanok.....
                                              Morti és a mesekönyvi kutya :-))))

2010. november 14., vasárnap

Koraszülött kontroll+képességfelmérés

Szerdán megvolt minden, nagyon jó eredénnyel zártak a lányok.
Igaz, hajnali én3-tól én fenn voltam, Isabella és Marlene köhögtek+sírtak  felváltva, mire elaludtak, reggel 5 volt, fél 6kor meg kelni kellett, persze ilyenkor, ha megyünk valahová, aludnának tovább, de muszáj volt felkelni.Megittáka tejüket, aztán készülödés, öltözködés, pakolás.A kettes és egyes kocsival mentünk, metroval, mert akkor tuti odaérünk, párszor már a kényelem mellett döntve kocsival mentünk, aztán álltunk a reggeli dugóban, vagy kerestük a parkolóhelyet, mert az egész AKH garázs le volt zárva.Na szóval Anita jött reggel 7re, aztán fél 8kor el is indultunk, rögötn jött a Schnelbahn, szerencsénkre alacsony küszöbü, csak be kellett tolni a kocsikat, nem emelgetni.
A metro is rögötn jött, így jó korán odaértünk, a kórházban vármt minket a korai fejlesztös hölgy, hárman már könnyen elbírtun ka lányokkal.
A koraambulancia teljesen fel lett újítva, rengeteg játék, legó, csúszda, stb. volt, a lányoknak eszükbe sem jutott, hogy ök ilyenkor már rég meg szoktak reggelizni, söt, alszanak is.
Nagyon tetszett nekik a sok új játék.
Elöször a pszichológiai felmérés volt, egy doktornö és egy asszisztens figyelte meg a lányokat, egyenként, elözör Marlene volt bent, minden feladatot nagyon ügyesen megoldott, bár nem nagyon érdekelte, közben jött-ment, énekelt, mosolygott.
Az eredménye nagyon jó lett, nincs elmaradva semmivel sem, söt, egyes dolgokban, pl. mozgás, járás, az egy évesnél jóval elöbbre van .
(a korrigált életkoruk most egy év)
Elisa következett, addig a többiek kint Anitával ettek, mert már kezdtek türelemtlenek lenni, Elisa nagyon jól koncentrál, jóval tovább tud figyelni egyes feladatokra, mint a többiek, söt a koncetrációs készsége a doktornö szerint 16-8 hónaposokénak felel meg.
Neki lett a legjobb eredménye, igaz mozgásban a többiektöl el van maradva, de a korosztályától egyáltalán nem, már 2 hete megy egyedül ,ami ugye egy egy évestöl még nem várható el.
Szellemileg meg magasan a többiek felett van.
Mutatta az órát a falon, a cicát a könyvben, berregett az autónak, amint mutattak neki, ügyes volt.
Isabella, mire sorra került, már nagyon k.o volt, evett, de nem aludt, majdnem két órát várt, hogy sorra kerüljön.
Mégis nagyon ügyesen oldott meg mindent, igaz, neki a finommotorikája nem olyan jó, mint a másik kettönek, viszont nagyon erös és mozgásilag a legügyesebb.
A feladatok-pálcikákat lukba illeszteni, autót kivenni a müanyag kazetta alól, két leborított csésze-egyik alatt elrejtve egy müanyag nyuszi , melyik alatt van (kicsit, mint az itt a piros-hol a piros), labda dobálás (mindegyik rúgni akarta:-))), könyvben állatok-tárgyak feliserése.
Volt egy cipö, amikor Isabella meglátta, mutatta, hogy neki is van cipöje, söt, mondta, hogy cica van rajta, én fordítottam a dokinéninek, nevettek nagyon.
Ja és a teszt németül ment, szóval az én gyerekeim mindent megértettek németül, amit kértek tölük, vagy mondtak nekik. Még csak 14 hónaposak!!!!!!!!
Nagyon büszke voltam rájuk!
Majd kapunk egy írásos eredményt, de addig is nagyon megdicsérték öket, (meg engem is, hogy látszik mennyit foglalkozom velük, pirul-pirul) és ´mehettünk
A koramabulancián már annyira fáradtak voltak, hogy volt egy kis ordítás, hiszti is, de ott is minden jól ment, a professzorunk nagyon elégedett a gyerekekkel.
Súlyuk:
Elisa- 11 250 gramm, 80 centi
Marlene- 9300 gramm,  78 centi
Isabella- 8670 gramm, 77 centi.
Mire hazaértünk mi is nagyon elfáradtunk, pláne hogy én reggel fél 3 óta nyomtam.
Délután a lányok összevissza ettek, aludtak, itt mutatkozott meg, mi van, ha mindenkit hagyok csak úgy aludni, ahogy szeretne, teljesen más a ritmusuk.
Sajnos nem engedhetem meg nekik, hogy akkor csináljanak mindent, amikor nekik jó, mert összedöl a rendszer és én egész nap csak etethetek, altathatok.
Estére annyira elfáradtak, (csak egyszer aludtak) hogy extrém hiszti volt, három különbözö hangfekvésben ordítottak, a földön fetrengtek és egyfolytában elestek, na akkor még hangosabbra kapcsoltak.
Igy már 8kor adtunk nekik enni és el is aludtak ügyesen.
Volt 2 éjszakánk, amit végigköhögtek, plusz Isabellának jött két rágófoga hátul, hát nem volt egy habostorta, de most mintha lecsengett volna minden és a mai éjszakánk egyenesen fenomenális volt, este fél 10kor aludt mindenki és az elsö negyed hétkor kelt reggel.
Jipppiiijjjjéééé!!!!!!!!!!!
ALUDTAM!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem emlékszem, volt-e már olyan éjszakánk, hogy senki nem ébredt fel egész éjjel.

2010. november 11., csütörtök

Továbbra is betegség

Még mindig betegek a csajok, most a köhögés a legrosszabb, éjjel is görcsösen ,a hányásig köhögnek, egymást felébresztve, sírva, fulladozva.
Holnap megyünk dokihoz, vagyis a koraambulanciára kontrollra, ha ott nem írnak fel semmit, akkor el kell mennünk a gyerekorvoshoz köv. nap, csak ahhoz megint kell 2 embert szerveznem.
Nagyon remélem ,hogy nem kell mennünk.
Amúg hangulatuk jó, jönnek-mennek, vigyorognak, csak ha rájuk jön a köhögés, egyik elkezdi és a többiek is utánozzák.
Szedik  homeós golyókat, inhalálunk napi 3x, köhögési szirupot kapnak, szívom az orrukat, szóval a fullprogram.
Másban is mindenben utánozzák egymást, kis majmok, ha egyik valamit csinál, pláne rosszaságot, a többi is azonnal ott van.
Kirámolni azt nagyon tudnak.
Ha valaki dobol az asztalon, azonnal jön a másik kettö is és csapkodnak, egymáson nevetnek.
A héten elkezdték az egymás ölelgetését, már nem csak Elisa, hanem a többiek is, néha összeállnak hárman és ölelgetik egymást, mikor elöször láttam, kijöttek a könnyeim.
Múltkor Isabellát betettem az ágyába, hátha elalszik, olyan álmos volt, nagyon sírt elöször, de aztán Marlene és Elisa felváltva mentek be hozzá,  megnézni miért sír, vittek be neki macit, meg könyvet, nagyon aggódtak érte. :-)))

Most szerintem sokat fogytak, bár nagyon igyekeznek pótolni a lemaradást, esznek ezerrel, tegnap kelbimbót+krumplit, délután virslit, 2-3 virlslit megesznek együtt, imádják.
Nagyon sokat isznak, kamilla teát szoktam nekik csinálni, vagy sima vizet isznak, néha almalevet vízzel hígítva, de azt inkább vigaszként, ha dokihoz megyünk, vagy ha le akarom öket kenyerezni :-)
A kölesgolyót nagyon szeretik, meg minden rágcsát, ha én eszem valamit, rögtön jönnek kunyerálni, föleg Isabella.
Neki már kijött egy rágófoga hátul, egy este lázas volt, aztán ott volt a fog.Most így 9 foga van.
Marlene még mindig sereghajtó az 5 kis fogával. Fent nagyon viccesen három van egymás mellett, ezek egyszerre jöttek, lent meg a kettö középen.
Elisa 7 foggal büszkélkedhet, fent 3 lent 4, a fentiek nagyon távol állnak egymástól, nyuszifogú, nagy szünetek vannak a fogak között.
Szókincs még mindig a mama, papa, cica,hápháp, labda, tiktak, uh-uh-uh(ugatás) mást nagyon nem dumálnak, meg a hadova, mint bibibi, takatakataka, kagn, nagyon vicces és nevetnek egymáson.
Holnap mérik is öket, kíváncsi vagyok, mekkorák lettek.
Jaj, mi lesz holnap ,már nagyon izgulok.

2010. november 4., csütörtök

Duma-Marlene

video

Kedvenc szava jelenleg ka-gn-gn-gn-gn....:-)))

Uszoda-Oberlaa

                                            Àdám kettöre is tud figyelni
                                                    Papa me ga vízicsibék
                                                      Száradnak
                                             Àdi és Betty Boop
                                           Marlene merül
                                                          itt is
                                                        Törpi az óriás alatt
                                                      Igy néz ki egy koraszülött?:-)))
                                                    Megviselten:-)))

Hasmars

Lehet, hogy az uszoda, lehet,hogy csak úgy......
Isabella csütörtök reggel felébedt és hányt.Többször is, hasa morgott, szegény nagyon megijedt, nem tudta mi van.
Végig a kezemben volt, míg a többiek felébredtek, mert nagyon nyügös volt.
Felébredt Marlene is, szörnyü szag a szobában, az egész ágyat telhányta. Elisa úszott a kakában.
Egyedül voltam reggel, elkezdtem hát a lányokkal, meg kellett öket fürdetni, mert nagyon szagosak voltak, közben Isabella bömbizett az ágyában.
Àthúztam az ágyakat, megvigasztaltam mindenkit és akkor mégegyszer bekakált mindenki, nyakig.
Oké, ennek fel sem tréfa, hál Isten addigra megjött Anita segíteni, elláttuk a gyerekeket, nem ettek semmit, kitettük öket aludni.
Jót aludtak, de mire  felébredtek, úsztak a kakaban.
Ès ez így ment péntek reggelig, éjszaka is egyfolytában valaki hányt, kakilt, péntek délölött értük el a mélypontot, amikor már elfogyott a lepedö, a harisnya, hiába raktam szegényeket tisztába, egyböl jött belölük újra.
Popsik mint a pávian feneke, vörös, nem lehetett rendesen letisztítani, mert üvöltöttek, így inkább lemostam öket a csap alatt.
Reggel 8kor felhívtam a férjemet, hogy jöjjön haza, mert úszok, nem megy egyedül. Meg is jött, közben felhívtam a dokit is, kaptunk délutánra idöpontot.
Vírusfertözés, kaptunk mindenféle szirupot, kúpot, port, ami tazóta is szednek a csajok.
Szombat reggel fél 8kor (!!!) megérkeztek Svájcból a sógoromék, anyósommal együtt, aki most 2 hétig itt van.(Hümm, hümm.)
Akkor töröltem fel a gyerekszba padlóját és szellöztettem ki.
Mondanom sem kell, a vendégekkel közöltem, hogy érezzék magukat NAGYON otthon és csak úgy, mint otthon, lássák el magukat, ott a hütö, ott a mosogató, nekem nincs rá most idöm. (amúgy sem kérdezték meg ráérünk-e, csak szóltak 4 nappal elöbb, hogy ök akkor jönnek)(szerencsére nem nálunk aludtak)
Harald azért fözött, meg kiszolgálta öket, anyósom me ga sógornöm meg tényleg beálltak segíteni.
Szombaton 17szer öltöztettem át öket kompletten, (body, harisnya, nadrág, póló), a mosógép csak ment, és ment...
Vasárnap az egész család ebédelni ment, én azt mondtam majd utánuk megyek, ha felébredtek a lányok, a szomszéd utcában volt az étterem.
Mire megebédeltek ott kényelmesen, én még csak akkor végeztem a fürdetés-öltöztetés-ebédeltetéssel.
De hoztak nekem finom schnitzelt(rántotthusit)
Anyósom hétföre robbant le, megkapta ö is, feküdt egész nap, a sógoromék szintén, mind a 4en hánytak-hasmenésük volt, szombaton beugrottak Zsókáék, ök is lebetegedtek, meg Anita is, aki csütörtökön volt itt segíteni.
Csak mi nem Haralddal. Furi.
Mára valamivel jobb a helyzet,  a lányok tegnap óta esznek is, eddig csak ittak, napi két-három nagy bekakilás van, ami már jó, közben átváltott a vírus egy taknyolós-köhögös-orrfolyós programra, most ez van, éjjel azért éjféltöl 5ig aludtak, ami már nagy szám.
Nagyon durva volt a múlt hét, jól elfáradtam.

Fürödtünk, avagy...

........hogyan becsüljük magunkat könnyen, gyorsan túl.
Azt hittem, simán megy majd, bár délelött, mikor egyre nagyobb és nagyobb lett a táska, amit magunkkal kellett vinnünk, kezdtem kételkedni.
Uszodába akartunk menni a lányokkal, Àdám önként ajánlkozott, még nem tudta mire, mármint hogy eljön velünk és segít.
Végül két nagy táskával, benne a mi legszerényebb kevéske cuccunk és a lányok mindene, játéktól, kaján, italon keresztül a pelushegyekig, mindent bepakoltam.
A fürdö nagyon szép, Oberlaa-ban voltunk, nemrég újították fel, sajno mi nem sokat láttunk belöle, a bejáratnál már sorok álltak, vasárnap volt, mindenki fürödni akart.
Bent, 35 fokban, kabinban+a babakocsiban levetköztettük öket, aztán irány a víz.
Nagyon tetszett nekik a lubickolás, de nem lehetett letenni öket sehová, menni akartak (volna) de csúszott a padló, csupa víz minden, a lányok meg még nem állanak nagy biztonsággal a földön.
Egy olyan egyszerü dolog, mint elmenni wc-re is gondot okozott, mert akkor egy elment, valakinél 2 gyerek volt, akik csúsztak-mástak volna a földön, egy méterre a térdig érö víztöl, tehát még azt sem mertem megtenni, hogy leteszem, hadd másszanak, mert startoltak rögtön a víz felé.
Evésröl-ivásról-felnött medencéröl szó sem lehetett.
Összefoglalva kár volt a pénzért, 2 órát voltunk ott, totál lefáradtunk, 2x fürödtek a csajok, hazafe´le aludtak félórát és totál felpörögve (ahelyett, hogy elfáradtak volna, ugye mint a normáilis gyerekek:-)) este 9kor sem akartak még elaludni.
A további uszodalátogatásokat jó sokára  tervezzük, mondjuk 1 év múlva, megfelelö számú segítö kézzel (minimum 4 ember).
Az eddigi hitünk is megrengett, miszerint mi el tudnánk menni egy hétvégére egy welness hotelbe a gyerekekkel, hehe, a´fürdés meg plusz még az ottlavás gondolom katasztrófába torkollna.
Na ennyit erröl, mindenesetre a fürdizést nagyon élvezték a csajok, mi meg a köv.napokban kipihentük magunkat.
Képeket azért rakok fel a nagy fürdiröl.