2010. március 27., szombat

Most van este 11, de egy életem egy halálom, muszáj már írnom, mert az idö megy és elfelejtem a kis dolgokat, amiket szeretnék feljegyezni, annyi minden történik és nem tudok a nethez jutni, a lányok extrém sok figyelmet követelnek, egész nap.
Köszönjük az utolsó videohoz küldött megjegyzéseket, nagyon aranyosak vagytok!!!! Jó lenne mindenkinek külön megköszönni, de most nem megy.

A hét nagyon durva volt, hétfön jöttünk vissza Mo.-ról, nagyon jó volt otthon, az utazás is oké volt, a lányok aludtak végig, ami nem fért a kocsiba, azt az elöre tolt helyörség (Zsókáék) elvitték nekünk, vittünk hintát, ülökét, utazóágyat, stb, nálunk volt a babakocsi, a hármas, a 3 Maxi Cosy, a csomagok, meg a kutya, a lányok, anyukám, meg én.
A Fiat kidudorodott az oldalán.
Szóval nagyon jó utunk volt, otthon meg még jobb, Elisa és Isabella a kistesóm rácsoságyában aludt (megvan már 30 éves), Marlene meg velem a nagy ágyban.
Marlene nem sokat aludt, új volt neki a hely, de a többiek este 10töl reggel 7ig nyomták.
Napközben is csak ki kellett rakni öket az udvarra és már szunyáltak is, még a rengeteg látogató sem tudott bezavarni, pedig voltak egy páran.
Remélem mindeki kibabázta magát!!!
Ès lehet jönni legközelebb is!!!!
:-))))
Ott hagytam abba, hogy hétfön jöttünk vissza, mert M. megfázott, nagyon szortyogott, így egy nappal elöbb elindultunk vissza, meg akartam mutatni kedden dokinak.
Hétfö az utazással telt, meg a be majd kipakolással, kedden dokinál voltunk, M.-nek hörgögyulladása lett, inhalálni kell egy spray-el, (utálja) meg szívom az orrát, plusz a homeos cuccot is adom, szegényke, nagyon odavolt.
De nem volt láza, csak a taknyosság, persze éjjel nem kapott levegöt, pedig megemeltük a matracot, szóval a szokásosnál is kevesebbet aludtunk mindketten.
Szerdán a szociális hivatalban voltunk, mindhárom gyerekkel, mert megpróbálok egy kis plusz pénzt kicsikarni az államtól, (emelt családi pótlékot, a koraszülöttségre és csip-csup kis bajaikra hivatkozva) de láttam milyen beteg gyerekek voltak ott, hát inkább ne kapjunk, csak ne legyenek ilyenek, mint az ottani kis betegek.
A doki nagyon kedves volt, beírt mindent amit mondtam, nem kért semmi igazola´st, pedig vittem egy rahedli papírt.
Na mindegy, egy próbát megért, végre metróztak is a lányok, nem mintha valamit észrevettek volna belöle, aludtak végig.
Csütörtökön Elisával voltam kontrollon, ezt eddig nem írtam, van egy kis hormonzavara, vagyis nem tudni mi van, de valami igen és nem tudják mi okozza.
Nem okoz panaszt neki, de akkor is VAN.
Megint vért vettek és ultrahang is volt, nagyon ügyes volt, végig mosolygott mindenkire, csak a szurikor pityeredett kicsit el, de a baba-baracklé vízzel hígítva megvigasztalta, ilyen finomat amúgy otthon nem kap, csak vizet vagy kamillateát.
Pénteken kontroll Marlenevel, nem javult, hörög, köhög, végre felírtak valami kúpot köhögés ellen, ez elég jó, nem köhög éjjel annyit.Rossz hallagatni, hogy sípol a kis tüdeje.
Sokat hányt is evések után, olyan kis elesett volt, jaj...
Igy telt a hetünk, ilyen dokilátogatásokkal.
Elötte héten Isabellával voltam a korai fejlesztön, nagyon kedvesek voltak, kapunk itthonra heti egyszer egy nénit, aki majd fejleszti öt, másfél órán keresztül és ingyen, csak egy gond van, ösz elött nincs hely náluk. Há mer ingyen van.
Fizikot is írtak fel neki, azt még próbálom intézni, hogy házhoz jöjjön, mert nem tudom hogy oldanám meg, hogy ketten elmenjünk itthonról, heti rendszerességgel, a terápiásnak meg tök mindegy, ö jön, vagy mi megyünk, így is úgy is 60 Euro egy órára. (áááááá....!!!!!)

Kicsit ugrálok a témák között, bocsi, de annyi mindent akarok "mondani", aztán aludni is kéne már.
Lányok:
Marlene 180 ml-t eszik, már evett almát, tököt, barackot is, nagyon szépen nyitja a száját, olyan tisztán eszik, egy is hölgy most már, alig megy félre egy kis tej, ha iszik, ilyen a pépes kajával is, százszor tisztább mint a kismalac Elisa, aki mindent összeken tökpürével.
Jobb kézzel nyúl a dolgokért, próbálja megfogni öket, a kezeit nagyon szereti nézegetni, mások ujjait is, de a legjobban a Mortikutyát, öt követi mindenhova a szemével.
Nagyon mosolygós, kedves, hucutkodik, szeret a járókában is játszani, nézegeni, rövid ideig.
Rengeteg haja nött.
Elisa hatalmas, majd holnap megnézem a súlyokat, mennyit híztak a lányok, felírtam, azt tudom, hogy E. majd két kilóval több, mint Isabella.
Gyönyörü kis combijai vannak, kerek pocakja.
Sok szöke haja van fent, de pl.hátul majdnem tök kopasz:-))
Hangosan rikoltozik, sikít, nagyon ideges lesz, ha éhes, vagy ha megijed, nagyon keservesen tud sírni.
Imádja az apját, ha hazajön, le sem veszi a szemét róla, csak neki dumál, mosolyog, kiabál.
Ha bejövünk a sétából, a kis arca kétfelöl piros,olyan mint egy mosolygós alma.
A szemei oylan kékek, én nem tudom, kitöl örökölte, nagymamáktól?
Egyszer megfordult már hátról hasra, de szerintem véletlenül, mert azóta sem , pörög, forog, csapkod a kezével, Harald karate kidnek hívja, úgy hadonászik, szegény Isabellát is pofoncsapta már, meg én is kaptam egyet (bal horog), nagyon kell vigyázni vele.
A pépes kaja nagyon ízlik neki, amióta megkóstolta, nem kell neki a tej, 20-30 ml, aztán csak csapkod, a teát, vizet megissza, de a tejet nem, (babatápot értem a tej alatt) rendes kaját akar.
Igaz, ha egy étkezés kimarad,a következönél már megissza, gondolhatja, ez is jobb, mint a semmi ,de mikor kapok rántott húst?
Hason nagyon szépen tartja magát, de gyorsan elfárad, húzza le a feje:-)))

Isabella kis törékeny, de nagyon aktív, rájött, hogy kell magát hajtani a hintában, szeret benne elnézegetni, olyan kis drága.
Ha megunja, el kezd elöször bezsélgetni, dumálni, majd kiabálni és ebböl lesz a sírás.
Eszik szépen, igaz csak tejet, mert az egy kanál almától keserves sírásra fakadt, nagyon megijedt töle. Másnap is ugyanez, neki még kell egy kis idö.
A fürdésröl nagy büszkén mesélhetem, hogy már az utolsó 4 fürdinél nem sírt, de be van csomagolva egy nagy pelenkába és ül, kapaszkodik kétfelöl a kádba, néz elöremeredve és próbál rúgkapálni a lábával, de nem nagyon ,nehogy elsüllyedjen, hehe, szóval kezdi megszeretni.
Nagyon aktív, tornászik, pörög forog ö is, hasról hátra átfordul, ha van kedve.
Nagyon mosolygós, de csak ha ismer valakit, az idegenekkel kicsit óvatos, ha nálam van nem sír, de öt nem tuom mindekinek a kezébe nyomni, mint Elisát.

Na innen folytatom holnap, képek is jönnek, Marlene köhög....jó éjt

1 megjegyzés:

  1. Marline remelem mar jobban van es nem beteg.Nagyon ugyesen esizk mar mindent.Elisa nagyon aranyos lehet hogy nem fel az idegenektol es mosolyog,neki jo nagy sulya lehet.
    Isabella remelem vele nincs gond,szegenyke levan akkor maradva sulyba,orulok hogy mar szeret furdeni,remelem majd az evest is megszereti.Anya nagyon ugyes vagy hogy igy tudod melyik mit csinal,stb.Ezek szerint nem egyforma kajat kapnak ki mit megeszik ez eleg nehez lehet.De jo hogy kikapcsolodtatok,elhiszem hogy sok cucot kellett vinnetek.pusizka es varjuk a kepeket es a tobbi beszamolot

    VálaszTörlés