2009. október 17., szombat

Persze hogy közbejött valami, kedden mentem volna a kórházba, de hétfön déleöltt hívtak, hogy olyna ágyhiány van, nem tudnék-e már ma bejönni és kedden haza Marlenevel.
Hát dehogynem. Gyorsan összepakoltam és délre ott voltam, volt egy oktatás, hogy altassunk, hogy biztonságos legyen a gyereknek, meg csecsemö-újraélesztés.
Utána beköltöztünk a mama-babaszobába.
Volt minden, pelenkázó, fotel, ágy nekem, felhúzva, fürdö, wc, mint egy hotelben, nagyon kényelmes volt, kaptam vacsorát, reggelit-ebédet.
Nagyon izgultam, hogy lesz majd, Marlenenek is szokatlan volt a nagy csönd, így az éjszakát nyöszörgéssel töltötte, most ha visszagondolok, éhes volt, adhattam volna neki még enni ,de nagyon tartottam magam az elrendelt 55 ml-hez.

Fura volt minden, nem is nagyon mertem elaludni, így max. 3 órát aludtam, azt is félig ébren. Másnap kicsit k.o voltam, de mehettünk haza! Délutánra lettek kész a papírok, addig Elisával is együtt voltunk kicsit, itthon már nyugisabban telt az este, az éjszaka meg pláne, M. evett-aludt, evett-aludt.
Meg is fürdettük itthon, mert az EKG elektródákat le kellett áztatni róla.
Nagyon tetszett neki.

Kedden szóltak, hogy Isabella is hazajöhet csüt.-ön, közben volt egy kis pulzus leesése, 76-ra ment le, 80 a minimum, így monitorral adják haza.
Arra is betanítottak, szerdán úgy mentem be, hogy vittem magamal Marlenet, miközben a másik kettöt látogattam, ö is befeküdt Elisa ágyába.
Olyan édesek voltak együtt!
Amíg tanultam a monitort, addig egy növér dajkálta M.-t, vagyis ketten kapkodták ki egymás kezéböl:-))
Az ambulancián megcsináltattam a mappákat nekik, sokat fogunk odajárni korababa kontrollokra, a köv. idöpontunk már jövö szerdán lesz.
Szerdán reggel jött egy mobil gyerekgondozó növér, Barbara, nagyon szimpi és vérprofi, mindent segített, felvette a kórtöténtet, nagyon jó ötleteket adott, most minden nap jön.

Csüt.-ön mentem Isabelláért, addig Zsóka vigyázott itthon Marlenere, (mikor hazaértünk, még megvárta, míg letusolok, eszem, söt az 5 órás kajára is ittmaradt segíteni, így persze tök nyugodtan, simán ment minden itthon) jól elhúzódott a kórházban az idö, még menjünk le csípö,vese, koponya ultrahangra, majd összepakolni, Isabellát, monitorra tenni és a szakadó hóban hazahozni. Jól bebugyoláltam.
Szegénykének kicsit sok volt a stressz, éjjel sokat fent volt, kaptam egy kis ízelítöt a kialvatlan anyuka fejezetböl.
A bölcsö olyan, hogy lehet ide-oda gurítani, beleraktam mindkettöt, jól elfértek és úgy állítottam az ágy mellé öket.
Èbreszette Marlenet is, kb. 5-6szor, szóval nem volt vicces.
Végül fél 4 felé éjjel kitaláltam, hogy külön takaróba jól bebugyoláltam öket és úgy raktam öket egymás mellé, na akkor elaludtak.
Ez a mai napig müködik.

Péntek már nagyon jó volt, délelött a Barbara jött 9-re, etetni, meg megmérni öket, 2 órát dumáltunk, meg segített mindenben, délután meg Orsi jött etetni+dumálni (mert azért az anyuka lelkét is ápolni kell kicsit csajos dumálással) nagyon ügyesek voltunk ketten.

Elözö éjszaka nem volt szívem Haraldot ébreszteni, (túlórázott 3 napot) viszont a lányok együtt ébredtek, így leraktam egy párnára öket és két kézzel adtam nekik a cumisüveget, ez is jól bevált, hárommal nem megy majd, csak két kezem van.

Ma éjjel M. ébredt elöbb, mire I. fenn volt, addigra mi végeztünk.
Szerdán a növérnek meséltem, hogy M. milyen nyugtalan volt, akkor is nyöszörgött, tömködte a kezét a szájába, pedig megivott 55 ml-t a,hogy kell. Azt tanácsolta, adjak még neki egy üvegbe 20ml-t, aztán ha csak 5-öt iszik ki , az is jó az ö nagyságával.
Persze Marlene nem tudja, hogy ö még milyen kicsi, így kb. 1 perc alatt elpusztította az egész 20 ml-t.:-)))
Azóta is 55 helyett 70-et iszik, söt ma reggel még plusz 5 ml-t ráhúzott, majdnem éhenhalt szegény :-)))
Barbara, a házi növérünk azt mondta, anyit adjak neki , amennyit kíván, nem fogja túlenni magát, más babák, akik szopnak, ök is annyit esznek amennyi kell nekik.

Elisa is jöhet haza hétfön, nagyon örülök. Ha nem lesz pulzusleesése, akkor monitor nékül. Jó lenne, mert egy monitor is elég itthon.

Sok vitamint, kalciumot, vasat, folsavat kapnak a lányok, minden etetéshez mást, elég kiporciózni , szerencsére ápolónö az anyjuk, hozzá van szokva a sok gyógyszeradagoláshoz, meg beadáshoz.
(a receptek mind föorvosi engedélyhez kötöttek, azt is külön kellett elintézni a biztosítóba, aztán megrendelni , szerencsére 2 nap múlva megjöttek a gyógyszerek és az Enikö elhozta nekem a patikából, nem tudtam volna a két csajszival elmenni érte. )
Marlene kap még egy szurit is heti 3x, (vérképzöt) amit a növér ad be, én nem merem megszúrni, mikor megkapta az elsöt, vele sírtam, Isabella meg velünk, szolidaritásból.

Ma jön anyukám, már nagyon várom, mit szól a hercegnöimhez:-)
Holnaptól H. szabin lesz, azt is nagyon várom, nem leszek egyedül a köv. 2 hétben.

Képeket is próbálok még felrakni , csak most etetés lesz, már megy a nyöszörgés, meg szaglik a szoba:-)))

Juhéjj, két csajszink itthon, a harmadik meg útban hazafelé , már könnyebb lesz jövö héten, hogy nem kell két-háromfelé szakadnom.
A szomszédok jönnek, gratulálnak, bekopognak, újabb szállítmány kötött kabátka érkezett a Frau Bruckmeiertöl, sok figyelmességet kapunk.

2 megjegyzés:

  1. JJajj de jo, hogy jol vagytok!!! Mär komolyan aggodtam ertetek! Hät nagyon gratulälok az otthoni babäkhoz! :o) Vegül eljött ez a pillanat is :o) Ügyesek a csajszik! :o)

    VálaszTörlés
  2. Judit! Kitartás, majd megszokjátok a három kiscsillagot együtt végre otthon! Ott lesz egyenlőre mindenki, Harald, anyukád, nővér, majd kialakul. Amennyit szorítottunk értetek, mindig nézem a blogot, hogy mikor jelentkezel be! Ez jó mulatság, férfimunka volt:)gratulálunk a manókisasszonyokhoz, puszi ferteticsné dóri és a család

    VálaszTörlés