2009. szeptember 30., szerda

Marlene meglepett tegnap, mikor bementem, forgatta ide-oda a fejét és 1605 gramm, örület, hogy mennyire nönek!
Elisával kenguruztunk, többször is felemelte a fejét és elforgatta a másik irányba, azt hittem, leugrik rólam, annyira erös.
A növér azt mondta, megpróbálják a köv. napokban kivenni az inkubátorból és sima kiságyba tenni, hogy azért ne hüljön ki az elején, melegvizes matrac lesz alatta, vízágy.
Tegnap a fele cumit kiitta, volt már, hogy az egészet is, de sokat félrenyel.

Marlene is annyira erös és ügyes, ö már mindig kiissza az üveget, nagyon ügyes, vele ma megpróbálkozunk a szoptatással, kíváncsi vagyok, tud -e majd ciciböl inni.

Isabella még mindig a leghangosabb, a növér mesélte, hogy éjszakás müszakban a növérpultnál hallani, hogy ha tele a gatyája, mert átordít az inkubátoron.
Marlene szintén.
Ha tele a pocak és száraz a pelus, ezek a világ legjobban alvó gyerekei.
Remélem így marad otthonra is.

Özláb Elif kisbabája már kikerült rendes kiságyba, Elisával szemben fekszik, igen aranyos kis baba, Lórit átrakták Eisenstadtba, Heniék is eltüntek, nem tudom mi lehet velük, a babát már megoperálták.
Az utolsó ágyszomszédom, a Jutta jött szembe múlt héten, mesélte, hogy a baba túl van a gyomoroperáción ,a szívét majd egy éves kora körül operálják.
Már 1200 gramm a kislány.
Nagyon örültem, hogy jól vannak, neki azt mondták a 29.héten, hogy lehet, hogy a baba Down-kóros, addig semmit nem láttak az uh-n.
Most meg hogy dumáltunk, mondtam, hogy fö, hogy nem Down-os, erre ö, de sajnos igen, még az is.
Erre elbögtem magam. (még most is)
Ö meg átölelt és azt mondta, nem kell sírni, ez a baba ide akart jönni, meg akart születni és ök mindent megadnak majd neki, hogy megfelelöen fejlödjön, megbékéltek vele.
Annyira erös és pozitív, hihetetlen.
A férjével mindkettöjüknek van már 2 gyerekük, ez a kislány az elsö közös.
Jaj.
Na ez csak azért jutott eszembe, mert tegnap találkoztunk és nevettünk, hogy a korababás kismamát arró lehet megismerni, hogy a gyerekkórház körül ögyeleg vagy siet, a kezében hütötáskával. (viszi a tejet a babának.)
:-)))
Azt hittem nekem van sok tejem, elég büszke vagyok a napi egy literemre.:-)
Erre tegnap jött egy pasi a tejkonyhára, egy hatalmas hütötáskával, azzal a klasszikus nagy kempingezö hütötáskával és kipakolt a hütöbe valami irdatlan mennyiségü tejet, volt vagy 20 üveg, gondolom a neje szegény otthon ült és fejt tovább.

Ma végre itthon vagyok délelött, semmi elintézni való, megírom a képeslapokat a mh-re meg ide-oda, (Harald apáca nagynénje várja a babahíreket), kimegyek a kutyával, meg rámolok.

H. tegnap egész du. aludt, annyira k.o volt a tegnapelötti cateringtöl, azt mondja, érzi, hogy öregszik.:-)
En meg megszállóttan takarítottam, zörögtem, de nem ébredt fel. Kimentem a kuytával is, az sem zavarta. Csináltam vacsorát, de azt is átaludta.
Tudom már, kitöl örökölték a jó alvókájukat a lányok.
Ma reggel kicsit morcos voltam vele a tegnap miatt, de nem szóltam. Èn vagyok a feleségek gyöngye.
Még ruhát is készítettem ki neki. Mondtam neki, hogy igazán értékelhetné ezeket a dolgokat, de szerintem majd csak akkor fogja, ha itthon lesznek a csajok és már nem lesz rá idöm.
Na hív a pumpa...

Ja még annyi, a szoba majdnem kész, már csak rendezkedni kell, meg apróságok vannak, jaj, nem is hiszem, hogy hamarosan babák lesznek benne.

Voltam a tanácson, meg a többi helyeket, felesleges kör volt, mert csak fel kellett volna hívni a Caritast, hogy jöjjenek.
Kapok egy nénit/lányt, csak még meg kell szervezni, mikor és hogyan, persze fizetös, de nem lesz nagy összeg. Alítólag.
A többiek részéröl nincs segítség, (Jugendamt, MA11, 21.ker.tanács, Eltern-Kind Z.) még azért próbálkozom a polgármesteri hivatalban egyszer, de nem fogok könyörögni.
Megoldjuk így is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése