2009. augusztus 15., szombat

Legénykedtem (leánykodtam), hogy milyen jó minden.
Az éjjel kicsit fájdogáltam, reggel meg még egy kicsit jobban, aztán a tokografia se lett olyan igen jó, délelött vizit meg tükrözés után betonkemény hassal jöttem vissza az ágyba.

Dokikám egyböl visszarendelte az infúziót, úgyhogy dél óta megint van, kicsit bikább adagban délután 4ig, most meg visszaállították lassúra.
Még nem érzek nagy változást, de lehet hogy pszichésen hat, már jobban vagyok kicsit.
Hasilag is könnyebb.
Reggel azt hittem leszakad és lehúz.

Mindegy, mindegy, kibírjuk, hajtogatjuk Haralddal, nem fontos, semmiség, a babák maradjanak még bent.
Két hét még kell nekik, minimum.

Ma nyugi van amúgy, Wolfgang jött reggel, aztán telefonáltam az összes tesókkal, délután Harald is volt, hozott finom jégkrémet meg vizet, új filmet.
Amúgy szobatársak közül egy kimenön, másik lent, olyan szép nagy csend van itt bent, szinte már túlságosan is.
Totál elszoktam töle.

Híreim ezek, ma ünnep van amúgy is (Christi vagy Maria Himmelfahrt) nagy a nyugalom.
Viziten megint egy új prof. volt, már nem lehet öket követni, a nap híre hogy a dr.Winkler visszajött a szabiról (nagyon kedves osztályos orvos, ö szúrta most a vénát) és gratulált a 28+3hoz!
Hogy még mindig itt vagyok:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése